Kalandra fel (túra pelenkában).

Lassan itt a nyár vége a nagyobb lurkók készülnek az iskolába, a kis pelenkás pedig bölcsibe. Ilyenkor mikor már lecsengett az iskolakezdési mizéria és az idő is engedi be szoktunk vállalni egy-két, hétvégi túrát a hegyekbe. Legutóbbi helyszínünk a duna kanyarban volt ahol mindenki nagyon jól érezte magát, ám most mégis egy gyerekbarátabb helyről szeretnék írni amit szinte mindenki ismer, ha nem akkor itt az ideje megismerni.

Szalajka-völgy (Szilvásvárad):
A Szilvásváradon végződő Szalajka-völgy a Bükk hegység egyik legszebb, a kirándulók számára legjobban kiépített része. A magashegységi jellegű völgy nevét a 19. században kapta az itteniek fő megélhetéséről, a latin sal alcali után szalalkálinak nevezett hamuzsír égetéséről. A Szalajka-patakban már hosszú ideje vadon él a sebes pisztráng, aminek szaporítása érdekében a patak medrét több helyen visszaduzzasztották, mesterséges neveldéket alakítottak ki. A völgyben mintegy 100 éve tenyésztik a pisztrángokat. Helyi specialitás a füstölt, sült pisztráng.

A völgyben közlekedik a Szilvásváradi Erdei Vasút.

A Szalajka-patak forrásai tipikus karsztforrások, szélsőséges vízjárással. A Szalajka-forrás egy rövid szakaszon bejárható cseppkőbarlangból tör a felszínre. Vize hideg, az éves középhőmérsékletnek megfelelő.

A „Szikla-forrás” a vízzáró agyagpala és a mészkő határán, egy sziklahasadékból tör elő. Időszakos forrás, aminek vize a Szalajka-forrásénál egy-két fokkal melegebb. Ebből valószínűsíthető, hogy mielőtt a felszínre érne mélyebb kőzetrétegeken (mélykarszton) halad át.

A Szikla-forrás a Szalajka-völgyben
A vadaskert fő látnivalói a hazánkba az 1880-as években betelepített muflon (Ovis musimon), valamint a dámszarvas (Dama dama).

A források fölött magasodik az Istállós-kő; az Istállós-kő és a Tar-kő között, a hegység Virágos-sár nevű részén található a Bükki Nemzeti Park egyik nevezetessége, az őserdő.

Forrás: Wikipédia

A Wikipédiás ismertető után pár mondatban leírnám saját tapasztalatomat. Mi tavasszal voltunk legutóbb, igen jó időt fogtunk ki ami a völgyet látogatók számán is megmutatkozott. Némi zsipvásár jellegű kezdő szakasz után, úgy döntöttük vonatra szállunk. A kisvasútra a babakocsit is fel tudtuk tuszkolni. Igazán festői tájon zakatoltunk fel a vasút végállomásáig. Olivér mindvégig élvezte a vonatozást és a heringes dobozra emlékeztető tömeget. A végállomás a fátyol vízesésnél volt. Innen fölfelé haladva az úgynevezett ősember barlangba lehet egy igen intenzív kaptatón feljutni. Ez sajnos már nem babakocsis terep. A jó hír, hogy a kisvasút végállomásától vissza a kiindulási pontig teljesen bababarát, ami azt jelenti, hogy babakocsival simán járható. Ha jól rémlik a távolság úgy 3-4 km. Emelkedő nincs!!!

Látnivalók: vízesés, patak, tó, pisztrángok, fák, bogarak, kisvasút.

Előnyök: Friss erdei levegő, kisvasút.

Jó túrázást!